E1b1

Afrika szarvánál alakult ki kb 26 000 évvel ezelőtt innen terjedt el a Közel-Keleten a paleolitikum során. Európában később a neolit mezőgazdasági forradalom által került.

 

G2a

Kaukázusi eredetű, szintén a neolitikus farmerek/esetleg hegyi pásztorok hozták Európába.

 

Az egyetlen eredeti európai marker, ami kifejezetten Európára jellemző, 25 000 éve jelent meg a jégkori Európában. Valószínűleg a Cro-Magnoni ember markere. Számos paleolit és mezolitikus csontváznál azonosították ezt a markert, az ebben az időben élt vadászó-gyűjtögető férfiaknál az I2-et találták meg a leggyakrabban. Néhány esetben találtak F és C6-ot. Az F napjainkban gyakorlatilag nem létezik. A C egy Kelet-Ázsiában gyakori marker, a C6 ennek egy európai alága, napjainkba nagyon ritka. 

I1 

Skandináviában a leggyakoribb, elsősorban germán nyelvterületek és terjeszkedéssel kapcsolatos.

 

I2a1

A leggyakoribb a Balkánon, Boszniában, magas az aránya Romániában. Egyes feltételezések szerin Trák, Dák Illir eredetű.

 

I2a2

Szintén Germán eredetű.

 

J1+J2

Közel-Keleti eredetű, jellemző markere az araboknak és zsidóknak. Ma gyakori az arab félszigeten, Észak-Afrikában, Anatóliában, Kaukázusban. Európában szintén a földművelés terjedésével került.

 

 

T

Szintén Közel-Keleti eredetű, és szintén a neolitikus farmerek jóvoltából került Európába, elsősorban a mediterrán térségbe.

 

R1a (Eu19)

Az egyik legfontosabb és Kelet-Európában leggyakoribb marker. Leggyakoribb Lengyelországban, Ukrajnában, Oroszországban. Úgy tűnik van korreláció az R1a elterjedése és a szláv nyelv területek között de magas az aránya Észak-Indiában is. A bronzkorban érkezett Európába, Közép-Ázsiából a proto-indoeurópai törzsek jóvoltából, elsősorban a Kurgán kultúra terjeszkedésével kapcsolatba hozható. 

A legtöbb tévhit ezt a markert övezi, erről fogok részletesen beszélni egy másik blogban.

 

R1b (Eu18)

A másik nagyon gyakori marker.Kaukázusi vagy anatóliai eredetű de napjainkban Nyugat-Európában a leggyakoribb. Íreknél és a Baszkoknál a 80%-ot is eléri egyes területeken. Gyakori a német nyelv területeken, Olaszországban és az ibériai félszigeten. Bronzkorban vagy a neolitikumban érkezett a kontinensre.

 

Az R1a és R1b-t egy-egy külön blogba fogom részletesen bemutatni. Szeretném eloszlatni a tévhiteket erről a két kissé túl misztifikált markerről.

Szerző: zefe

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://magyargenetika.blog.hu/api/trackback/id/tr205861377

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

akovacs! 2014.05.14. 16:37:29

Arra lennék kíváncsi, hogy a térképeket milyen mintavételek alapján készítették. A nyugati területekről, ahol az emberek erre többet áldozhatnak, valószínű elég pontos képünk van, de mi a helyzet a Balkánnal vagy a Kaukázussal? Milyen mintavételek alapján kerültek meghúzásra az egyes haplocsoportok gyakoriságai? Milyen módszertant alkalmaztak? Semino pl. eléggé félrement Magyarországon, a budapesti és a palóc mintával.

Nekem nem túl meggyőző, hogy Oroszország és Ukrajna határára ilyen pontosan be tudnak tájolni pl. egy R1a1 gócot, vagy a Kaukázusba a G-t, vagy az EV-13-at pont Koszovóba. Nem lehet, hogy kis minta alapján dolgoztak, és abból vontak le messzemenő következtetéseket?

zefe 2014.05.15. 16:39:34

@akovacs!: Nem tudom, hogy mekkora a különbség nyugat és kelet Európa között ebből a szempontból, valószínűleg nyugaton kicsit nagyobb a minta szám de azért olyan hatalmas különbségek nincsenek. Pl. Franciaország 2565 fő, Belgium 876, Hollandia 748. ehhez képest nálunk magyaroknál 750 fő, Lengyel 2740, Fehérorosz 1998, Szlovákia 484. Persze ez nem több millió ember de valószínűtlen, hogy ilyen minta számnál az arányok alapvetően hibásak lennének. Lásd a politikai közvélemény kutatok is néhány ezer fős mintánál néhány százalékot tévednek a több milliós népességre kivetítve.

akovacs! 2014.05.16. 13:03:48

Igen, mondjuk 750-800 fős minta már valószínűleg elég reprezentatív, ha nem egy településről vagy tájegységről gyűjtötték be. Ezek egyébként melyik intézet számai? FTDNA?

Én azért elképzelhetőnek tartom, hogy a periferiális területeken, pl. Balkán vagy Kaukázus, nagyobb mintaszám hozhat változást az eredményekben.

Várható majd újabb poszt?

zefe 2014.05.16. 15:53:05

@akovacs!: A térképeket és a mintaszámot az Eupediaról vettem:

www.eupedia.com/genetics/

Számos intézet adatai futnak ide be:

www.eupedia.com/directory/26111/39119/39124/index.html

Igen terveztem több posztot, de mostanában időhiány miatt szünetet tartottam.
süti beállítások módosítása