Úgy gondoltam, hogy ennek az Y-kromoszóma markernek egy külön posztot kell szentelnem, nem csak azért mert egy elterjedt, nálunk a leggyakoribb és változatos csoport, hanem azért is mert ez az a haplocsoport, ami a magyarok körében leginkább ismert és a legtöbb téveszme kering róla. Számtalan magyar genetikai eredettel foglakozó netes oldalon találkozni ezzel a téveszmével, szinte csak kizárólag ebbe botlik az ember ha kiszeretne deríteni valamit a magyarok genetikai őseiről.

Még prominens magyar közéleti személyiség szájából is hallottam ezt a botorságot. Aki nem olyan fanatikus rajongója a témának mint én, hogy nem által angol nyelvű kutatásokat is elolvasni, abban egészen torzkép fog kialakulni a fals információk tengerében. Remélem, hogy legalább néhány emberhez eljut amit most leírok.

A tévedés alapja egy olasz genetikus Ornella Semino  kutatása 2000-ben, ami szerint az R1a(eu19) a magyarok körében 60% magasabb mint a lengyeleknél (56%), vagy az ukránoknál(54%). A kutatás másik következtetése, hogy az R1a a paleolitikumban alakult ki, Kelet-Európában durván 20 000 éve. Az R1 másik nagy ága az R1b pedig Nyugat-Európába. Az R1 és azt hordozó férfiak 40 000 éve érkeztek Európába és a kromoszóma Európában differenciálódott két ágra, amikor a jégkorszak során egymástól elszigetelődtek a keleti és nyugati populációk az eljegesedés következtében.

Ezt aztán, hazánkban sokan tovább gondolva arra a következtetésre jutottak hogy mi magyarok vagyunk Európa ősnépe és a honfoglaláskor csak visszatértünk az őshazánkba és tőlünk származnak a lengyelek, ukránok és sokan mások. A valóság egészen más és sokkal árnyaltabb.

Semino kutatása két szempontból is hibásnak bizonyult.
Először is, nagyon alacsony mintaszámmal dolgozott. Összesen 1007 európai férfi, ebből 45 a magyar. Közben eltelt csaknem másfél évtized és sokkal nagyobb minta számmal rendelkezünk. Jelenleg 750 fős magyar mintából 29.5% R1a.
Összehasonlítás képen nézzünk meg néhány európai országot és a térképet:

Ország R1a  % Minta/fő

Magyarország

29.5 750
Lengyelország 57.5 2740
Ukrajna 45 359
Oroszország 46     -
Szlovákia 41.5 484
Ausztria 19    -

 

 

 

 

Jól látható, hogy a tőlünk északra és keletre fekvő szlávnyelvű területeken a legmagasabb az aránya és onnan koncentrikusan csökken.


A másik, ami végül is tévedésnek bizonyult Seminoék részéről, hogy a kromoszóma nem a felső-paleolitikum idején érkezett Európába, annál lényegesen fiatalabb. Ezt azóta számos archogenetikai kutatás megerősíti. Eddig egyetlen paleo vagy mezolitikus maradvány csontjából se tudták kimutatni se az R1a-t, se az R1b-t. Ebben a korai időszakban az I y-kromoszóma volt a leggyakoribb.
Néhány példa:

A mezolitikumban(8000 év) élt 6 férfi, 1 luxemburgi lelet I2 , 4 svédországi lelet I, I2, 1 spanyolországi C1a2 (C6) (A táblázat alsó felében)

 

Az Y-dna I dominált a mezolitikus vadászó-gyűjtögetőknél.      Egy másik cikk.

 Azt, hogy az I lehetett az őshonos európai marker, aminek az eredete a paleolitikumba nyúlik vissza, az is alátámasztja, hogy ez az egyetlen marker, amelyik kizárólag Európában található meg. Legalábbis igencsak Európa centrikus.

 

Ez közel se mondható el az R1-ről:

 

Az R1a eredetileg Közép-Ázsiában vagy Dél-Szibériában alakult ki, legkorábban a bronzkori temetkezésekből vett mintákból mutatható ki az európai jelenléte. A megjelenése kapcsolatba hozható a Kurgán kultúra, sírhalmos (népiesen: kunhalom) temetkezések megjelenésével és az ezt létrehozó népek európai terjeszkedésével. Ezek a népek lovas nomádok voltak, akik ebben az időszakban nagyon sikeresnek bizonyultak és gyorsan terjeszkedtek a ponti sztyepéről. Ismerték a bronzot mint fémet, ekkoriban háziasították a lovat, kezdetleges szekereket készítettek. Ne feledjük, hogy ebben az időszakban Európa az újkőkorszakban(neolitikum) volt. Tehát a kurgánok jelentős kulturális, technikai fölényben lehettek velük szemben.

 

A bizonyítéka, hogy létezett az R Y-kromoszóma Ázsiában a felső-paleolitikumban. Egy 2013-as genetikai kutatás mutatta ki egy 24 000 éves szibériai fiúnál.  A Mal'ta fiúnál. Ekkor még nem különült el az R1a és R1b egymástól.

Ezenkívül számtalan ázsiai bronzkori leletnél azonosították ezt a markert. A leglátványosabbak talán a Tocharian múmiák. Kína területén a Tarim-medencében találták ezeket az európai vonásokkal rendelkező múmiákat és az R1a1-es markert azonosították náluk. Ők a keleti ága annak a bronzkori csoportnak, amelyik a ponti-sztyepéről kezdett terjeszkedni és valószínűleg a mai indo-európai nyelvek közös ősén beszéltek. 

 

Tochar múmiák:

 

 


 

 

Az R1a1 a Kurgán nép jellemző markere. Itt bővebben.

Ennek a csoportnak a későbbi leszármazottai a közép-ázsiai Szkíták, szintén R1a1-es csoportba tartoztak. Akár csak az észak-indiai felsőbb kasztok, szintén ennek a migrációnak az eredményeként rendelkeznek 50%-ban R1a1-es Y-kromoszómával. 

Egy hatalmas és változatos csoport, fogjuk még boncolgatni a magyar eredet kérdésnél.

 

 

 

 

Később a mai Kazahsztán, Közép-Ázsia területéről kiszorították őket a mongoloid csoportok, illetve önmaguk elmongolosodtak. Ezért alacsonyabb az aránya ezeken a területeken az R1a-nak.

Szerintem meggyőző a nyelvcsaládok összehasonlítása a genetikai térképpel:



 

 

 

 

Összegzés: Tehát nem a magyaroknál a legmagasabb az R1a és nem is a legrégibb marker Európában, vagyis nem vagyunk Európa titokzatos ősnépe. Bár igaz, hogy a maga megközelítőleg 30%-al ez a leggyakoribb marker a magyar férfiak között. Ezt átvehettünk a helyi szlávoktól de akár hozhattuk Közép-Ázsiából is a honfoglaláskor, hisz ez a marker gyakori volt az olyan lovas nomádoknál is mint a Szkíták. Ezzel később bővebben foglalkozok.

 

 

 

Szerző: zefe

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://magyargenetika.blog.hu/api/trackback/id/tr355867441

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sylion 2018.08.24. 21:54:31

Szia! Nagyon érdekes és fontos a Semino-féle kutatás magyarvonatkozású pontatlanságáról írt legfrissebb írásod. Gondolom feladtad érdeklődés hiányában, pedig igazából egy-egy ilyen kifejtés nem a nagyközönségnek szól, hanem influencereknek (beleértve újságírókat is).

A cikk végén azt írod, "ezzel később foglalkozol". Remélhetem, hogy felveszed a fonalat, és továbbhaladsz a téma feldolgozásában?

Külföldi hazaküldő 2018.12.27. 20:20:49

Kedves Cikkíró!
Cikke elején azt írja, hogy csak 45 magyar férfit vizsgáltak, ezzel szemben ez a szám 231. tudatbazis.hu/hisz-sztori/a-magyarok-genallomanya-es-az-ostortenetek
Továbbákérhetünk linket a 750-es számra, amit szintén említ? " Jelenleg 750 fős magyar mintából 29.5% R1a."
Köszönöm válaszát: Csaba
süti beállítások módosítása